Bibliogr. s. 46-47

A cikk az alkohol kivégzési rituálékban való használatával és annak büntetőjogi aspektusaival foglalkozik. A történelem során – Jézus Krisztustól a modern korig –, a halálra ítélt foglyoknak különböző alkoholos italokat, leggyakrabban bort szolgáltak fel. Ezt „Szent János iránti szeretetből” tették, mert egy apokrif forrás szerint János evangélistát úgy próbálták kivégezni, hogy mérgezett bort kellett innia. Miután keresztet vetett, megitta, és a méreg hatása elillant. Az alkohol számos kivégzés szerves kísérője volt a világ különböző részein; használatának számos funkciója volt: a halálraítélt ember megnyugtatása, egyúttal kivégzési rituálé, amely a halál küszöbén való átlépéshez kapcsolódik (az utolsó koccintás), a rend fenntartása az ideges fogolyleitatásával, valamint egyfajta társadalmi megtisztulás (a bűnöző és a társadalom közötti megbékélés) is. A történet főszereplői – a hóhér és áldozata, a tisztviselők, a nézők– komoly szerepet vállaltak ebben. Az alkoholfogyasztás rituáléját más, nem kevésbé érdekes és ősi szokások kísérték, amelyek közül jó néhányat bemutatok tanulmányomban.Ezek nemcsak Európában, hanem más kontinenseken is megtalálhatók.